Zvonko Kovac: Eső, esőcske. Nasa Djeca, Zágrág, 1986.

Na ez az a könyv, amiről soha senki nem hallott... nem csoda, egy ősöreg horvát (szerbhorvát? jugoszláv?) kiadvány magyar változata ez a lapozó. Egy kisgyermekeknek összeállított könyvcsomag tagjaként került hozzánk valamelyik apróhirdetési oldalról, és ősintén szóva, nem fűztem nagy reményeket hozzá... és Egyéves mégis úgy követeli, mintha ennél soha job könyv nem íródott volna. Pedig de: a magyar fordításban logikai bukfencek, rímtelen sorok is akadnak, amelyeket olvasás közben állandóan javítok. És láss csodát, az onomatopoetikus részeken sikongatva kacag Egyéves, újra és újra vissza kell térnünk a hangutánzó leírásokra. Fogalmam sincs, mi lehet ebben a könyvben, ami ennyire tetszik neki. Vladimir Malekovich rajzai rendben vannak, de biztos nem ezek miatt lett Esőcske-függő a gyerekem!

Szerintünk: 5 / 5 pont (kedvenc)

Lars-Henrik Olsen: A forgószél. Aladin Filmstúdió, Budapest, 1988.

"Fabuland egy kicsit jobb felé esik, ha délről érkezel, és egy kicsit balra, ha északról jössz. De akárhol laksz, nincs messze Tőled. Eduárd és barátai élnek itt, és ez a bájos kis mesekönyv hozzájuk visz el. Mulatságos és izgalmas dolgok történnek itt." - ez a könyv egyenesen a nyolcvanas évekből repült hozzánk, mégpedig a saját gyermekkori könyvtáramból, és azzal az aljas szándékkal halásztam elő, hogy a Duplo mellett az évek óta pincekaranténban senyvedő Fabuland figurákkal is megismertetem a csemetét. És Egyéves szerencsére imádja őket és ezt a történetet is, számtalanszor elmeséltük-eljátszottuk, ahogy Róka Robit falkapja a forgószél, és megpörgeti, vagy ahogy Krokodil Kornél csak annyit tud mondani a toronytető alatt, hogy kukk. Így az első szavait is szépen be tudtam építeni, és én is kedvtelve olvasgattam picikorom egyik kedvencét. Az más kérdés, hogy a sorozat többi kötete valahogy egyikünknek sem nyerte el igazán a tetszését...

Szerintünk: 5 / 5 pont (kedvenc)

Caramel: Hol van az anyukám? - Ház körüli állatok. Pro Junior Kiadó, Kína, 2015.

"Ebben a kedves kis könyvben, a gyermekek egy tekerő forgatásával segíthetnek megtalálni minden kisállatnak az anyukáját. A könyv csodálatos fotókat tartalmaz, amik játszva tanítják meg felismerni az állatokat." - Ebben a könyvben minden megvan, ami egy örökmozgó Egyévest is a fotelbe szögez pár percre: állat, még több állat, sok aranyos állat, szép állat, naagy állat. Ja és a forgatható kis kerekecske, amivel össze kell(ene) párosítani a kölyköket a mamákkal. Már ha a nem túl időtálló kivitelezés miatt még forgatható állapotban van. A nagy képeket kísérő modatok viszont agyzsibbasztóan rosszak, nem is értem, miért erőltetik - ebből a könyvből minden épelméjű felnőtt fejből mesél, mutogat. És igen, valószínűleg én is csak írói álnéven vállalnám a könyv szövegének jegyzését...

Szerintünk: 4 / 5 pont (jó)

Török Szilvi: Színek könyve. Pagony, Budapest, 2010.

"Próbáld meg megjegyezni és elismételni egymás után a piros, a sárga, a kék, és a zöld dolgokat a könyv segítségével! Keress még pirosakat, sárgákat, kékeket és zöldeket! Török Szilvi új könyve nemcsak a színeket tanítja meg, de az emlékezőtehetséget is megdolgoztatja." - Egyéves emlékezőtehetségéről nem sokat mondhatok, de a színtanulásban lehetséges, hogy segített a kiadvány. Lapozgattuk, forgattuk... mivel szöveget szinte alig tartalmaz, a szülőnek kell kerek egésszé alakítani a "felolvasást" a képek alapján. Kissé fájlalom, hogy ezek közé olyan példák is bekerültek, amelyek talán nem a legegyértelműbb választások volnának (pl. piros = kardinálispinty, kék = havasi cincér, zöld = ájtatos manó...) Talán kap még egy kört ez a könyv pár év múlva, amikor a memóriajáték résszel is foglalkozhatunk.

Szerintünk: 4 / 5 pont (jó)

Karafiáth Orsolya: Ujj-bújócska - Röfi malac. Tessloff és Babilon Kiadó Budapest, 2009.

"Karafiáth Orsolya kedves versikéi és az ujjunkkal mozgatható bábfigurák kedvet hoznak a játékhoz és tartalmas, szórakoztató perceket kínálnak a gyerekeknek. Miközben megismerkednek egy-egy kedves háziállattal, fejlődik a kicsik társas viselkedése. 12 hónapos kortól ajánljuk." - azt nem tudom, hogy Egyéves társas viselkedésére milyen hatást gyakorolt a kis könyvecske, mindenesetre az ujjal mozgatható malacfej egy ideig elég jól lekötötte, főleg, ha furcsa hangon szólaltattam meg. A szöveg kedvesen egyszerű, de nem túl bugyuta. Összességében egy jó beszerzés volt, és bár a malac füle egy idő után megadta magát, a kemény lapok sokáig ellenálltak Egyéves bizsergő fogínyének.

Szerintünk: 4 / 5 pont (jó)

Szilvásy András: Játssz velünk! - Játékok. Aksjomat Kiadó, Miskolc, 2011.

A "Játssz velünk!" sorozat kisegere mindenbe beleüti az orrát. A szép fotók és versek jó alkalmat adnak arra, hogy megszerettessük gyermekünkkel a könyveket." - olvasom a hátoldalon a szűkszavú ajánlást. És az egész könyvben már-már ez a leghosszabb szöveg, ami leköt engem és Egyévest, mert a stockfotókból és a hat darab verssorból álló keménylapos füzetke sajnos nem csak terjedelmében kevés: a szórakoztatási faktor is elég karcsú. A rímek sem a legjobbak, nem tudom, ezt Szilvásy András mint fordító, vagy mint szerző követte el... Mindenesetre egy olvasás után már ajándékozzuk is tovább.

Szerintünk: 2 / 5 pont (gyenge)

Gerda Muller: Én vagyok a kisnyuszi. Scolar, Budapest, 2008.

"A nyulacska kalandjait elmesélő verses történet a legkisebbektől a kisiskolásokig játékosan tanítja a gyerekeket. A kedves képek a kicsik vizuális fantáziáját úgy serkentik, hogy közben számos ismeretet közölnek a természetről. A versikék a beszédfejlődést segítik elő, továbbá a betűk világával barátkozó óvodások, az olvasni tanuló iskolások betűfelismerését, olvasási készégét is fejlesztik." - talán korai lehet Egyévesnek egy betűfelismerést segítő könyvet kikölcsönzni, ám ez esetben a hangzatos ajánló túl jól sikerült... ugyanis erősen kétlem, hogy az olvasni tanuló iskolásokat ez a kiadvány le tudná kötni. A könyvecske kedves, realisztikus képei próbálják ugyan a harmatgyenge történetet egyensúlyba hozni, emészthetőbbé tenni, mindhiába. Kénytelen vagyok saját kútfőből átkölteni az egyes szövegrészleteket, de hogy lesz így a későbbiekben betűfelismerés, ha nem olvasom, hanem költöm a mesét?!

Szerintünk: 2 / 5 pont (gyenge)

Josef Pospíchal: Állatokkal teli az udvar. Canissa, Pozsony, 2006.

"A legkisebbeknek szóló leporelló nyolc színes oldalon mutatja be az udvar állatait saját környezetükben." - eme szűkszavú ajánló után nem csalódunk: a könyv hozza azt, amit ígért. Szép, sőt, mi több, könynen felismerhető, valósághű rajzokon keresztül kaphatnak betekintést a legkisebbek a tanya életébe. Remek alkalom, hogy az állatokkal most ismerkedő Egyévessel gyakoroljuk az állathangokat és egyáltalán, a fajok felismerését is. A lapok jobb oldalán kisebb részleteket nagyítva láthatunk, ezeket jó móka egyenként megkeresni a kétoldalas nagy képen. Szerettük ezt a könyvet, Egyévest egyedül is lekötötte - és ez nagy szó!

Szerintünk: 4 / 5 pont (jó)

Jakabosné Kovács Judit: Kerekítő. Naphegy Kiadó, Budapest, 2011.

"A könyv olyan mondókákat gyűjt csokorba, melyek nem csak mondogathatók, de el is játszhatók. Ezt a mondókai sorai közé csúsztatott játékleírások segítik és az énekelhető mondókák zenés verziója interneten meg is hallgatható. Kállai Nagy Krisztina kedves, színes a kicsiknek is izgalmas rajzai könnyedén fölismerhetőek, nagyon szerethetőek. A könyvben egy manócska kísér minket végig, akinek a felfedezése az újabb lapokon önmagában is jó játék. A mondókákat már az egész pici újszülöttek is szívesen hallgatják, közös eljátszásuk pedig 6-8 hónapos kortól egész nagyóvodás korig szórakoztatja a gyerekeket." - Hatalmas kedvenc. Még annak ellenére is, hogy néhány mondóka kifejezetten bénácska benne, és a szülőknek szóló instrukciók elég nehezen olvasható betűvel vannak szedve. De Egyéves élvezi, kacag, repül, göcög, tapsol, nyújtja a tenyerét... és óriás pluszpont Kállai Nagy Krisztinának, mert színes, kedves rajzai lekötik a részletekben elveszni képes kis felfedezőket. Nagyon örülök, hogy rábukkantunk erre a kiadványra. 

Szerintünk: 5 / 5 pont (kedvenc)

Terry T. Burton: Malac Marci és a számok. Fröhlich és Társai, Budapest, 2008.

"Malac Marci folyton éhes. Segíts neki megszámolni, hogy miből hány darabot fogyasztott el!" - hangzik a szűkszavú összefoglaló a könyv hátulján. Talán Egyéves nem ebből fog megtanulni számolni, de a könyv kialakítása, egyszerű rajzai, kemény lapjai inkább a fiatalabb gyerekek számára teszik kívánatossá a kiadvány forgatását - őszintén szólva, nem tudom elképzelni, hogy más életkorban is elő fogjuk venni, mert nem egy nagy durranás. Az árát viszont megérte: pár száz forintot fizettem érte egy bevásárlóközpontban, és elsődleges célja az Egyéves figyelmének maximális lefoglalása volt, amíg odaérünk a pénztárhoz. Nos, a küldetést sikeresen teljesítette - de nem marad a könyvben ennél több.

Szerintünk: 2 / 5 pont (gyenge)