Walt Disney - Vidám mesék. Egmont, Budapest, 1990.

Újabb gyöngyszem került elő a nagyiék padlásáról! Kétéves örömmel vetette rá magát, bár a képeskönyvben szerepő mesék eredetijét nem ismeri - ez azonban mégsem akadályozta meg abban, hogy lelkesen követeljen még egy újraolvasást Kis Tekergő vagy a Macskarisztrokraták cicagyerekeinek rövid, szórakoztató történetéből. Örülök, hogy megtaláltuk ezt a könyvet, jó volt ráismerni a kiskori kedvencekre - és örülök, hogy a saját gyerekemet is leköti a gazdagon illusztrált, mégsem a szokványos rózsaszín Disney világot promotáló könyv.

Szerintünk:

4 / 5 pont (jó)

Duncan Crosbie: Háromperces állatmesék. Holló és Társa, Budapest, 2006.

"A színes rajzokkal illusztrált kötetben Aesopus és La Fontaine meséihez hasonló, több mint száz rövid történetet találunk. A tanulságos írásokban különböző állatokkal találkozhatunk, akik emberi tulajdonságokkal vannak felruházva, általában negatív sajátosságokat képviselve. Például olvashatunk a torkos rókáról, az irigy kecskéről, a gonosz oroszlánról, az udvariatlan teknősökről valamennyien elnyerik méltó büntetésüket." Több mint száz, elmeroggyant történet várja azokat a kegyetlen lelkeket, akik szerint ez a rettenet megfelelő lefekvés előtti mesékhez. Mert ha rémálmokat szeretnénk szerencsétlen gyereknek, akkor bizony tökéletes választás az erőszakról, bosszúról, balsorsról, fájdalomról, (ön)gyilkosságról szóló történetek egyike. Nagyon remélem, a gyengéd lelkületű író sosem tervezi a gyermekvállalást, illetve egyéb mesekötetek kiadását... Csak azt nem értem, hogyan jelenhetett ez meg, illetve ki és miért gondolta, hogy a magyar piacot is meg kell támadni egy ilyen förmedvénnyel. Gratulálok a Holló és Társának, remélem, a cím alapján sok gyanútlan szülőt be tudtak palizni - tartalom alapján azonban mindegyiküket elvesztették.

Szerintünk:

0 / 5 pont (értékelhetetlenül szörnyű)

Diószegi Judit: Hol terem a barátság? - Erdőváros meséi 1-2. Nemzeti Bűnmegelőzési Taács, Budapest, 2017.

"Az erdei iskolában mindig történik valami. Minden nap új kihívásokat tartogat Mókus Marci és osztálytársai számára. Titkos összeesküvés készülődik, rejtélyes bűnesetek forgatják fel Erdőváros életét, de az erdei gyerekcsapatnak minden váratlan eseményre van megoldása, márpedig furcsa helyzet akad bőven. Szerencsére mellettük állnak gondoskodó tanáraik, szüleik, Zabola Zoli, az erdő rendőre és az egész kapitányság. A nebulók rájuk mindig számíthatnak, ha nem tudják, mi lenne a helyes döntés egy-egy bonyolult élethelyzetben. A suliban senki nem marad magára, aki bajba kerül. A problémákra Zabola százados, Kántor ezredes és a csapat biztosan megoldást találnak. Nagy szükség van rájuk, mert az erdő nem csupán mókát és játékot tartogat. Akárcsak az utcán, az erdei ösvényeken számos veszély leselkedik ránk, sok kellemetlen meglepetés érhet bennünket, ha nem vagyunk résen. Az erdei iskola mozgalmas napjai rengeteg tanulsággal szolgálnak az erdőlakók számára, akik tudják: minden problémára létezik megoldás, és együtt, okosan gondolkozva könnyebb megtalálni azt. Vegyünk példát az erdei iskola kisdiákjairól, és fogadjuk meg Zabola százados tanácsait! Ha így teszünk, a saját erdőnk is biztonságosabb, szebb és jobb hellyé válik." - Érdekes kiadvány ez az úgynevezett bűnmegelőzési mesekönyv, amely ajándékként jutott hozzánk. A 6-8 éveseket megcélzó kiadvány vagányságról, önbizalomról, közösségről, indulatkezelésről szóló motívumokat sző a rendőrló és maroknyi fiatal kalandos történetébe. Minden nemes szándék ellenére azonban nem könnyen olvasható könyv ez: a szöveg rengeteg, a betűtípus és illusztráció viszont évekkel elmaradt a manapság megjelenő gyermek- és ifjúsági könyvek megszokott színvonalától.

Szerintünk:

3 / 5 pont (elmegy)

Mickey egér játszótere - A sütivásár. Egmont, Budapest, 2010.

"Süteményvásárt rendeznek az állatmenhely javára. Mickey és barátai közösen fognak neki, hogy megsüssék Minnie híres áfonyás sütijét. Nehézségekben nincs hiány, de találékonysággal, és persze a mikkentyű segítségével sikerül minden akadályt legyőzni." - Az úgy volt, hogy az egyik cipőbolti vizitünk alkalmával Kétévest megbabonázta a gyerekrészlegen található képernyő. Vagyis Mickey egér. Napokig emlegette, újabb és újabb történeteket követelt, de meséljem el, de találjam ki! Végül beszereztem ezt a könyvet - és különösebb előképzettség nélkül szembesültem a mikiegér-univerzummal, amelyben a gyerekek szemmel láthatóan otthoosan mozognak, nekem azonban kellett pár olvasás, mire helyére tudtam rakni pörgöncöt, a bolondos kallantyút meg a mikkentyűket. És most roppant öregnek érzem magam. Legalább annyira, mint az 1928-ban megrajzolt Disney-karakter. Ettő eltekintve mindig rácsodálkozom, mennyire amerikai ez a történet: ha kudarc vagy probléma adódik, proaktívan reagálnak a szereplők, nem félnek vállalkozni, ötletelni. És ez jó.

Szerintünk:

4 / 5 pont (jó)

Julia Donaldson: Zog, a sárkány. Pagony, Budapest, 2014.

"Zog kedves, szorgos, barátságos iskolás sárkány (a mi Süsünk távoli rokona is lehetne), aki szeretne mindenben a legjobb lenni – mégis, mindig minden balul sül el. Bereked, ha kiabálni kell, nekimegy a fának, amikor repülni tanulnak, meggyullad a szárnya, ha tüzet kell hányni. Mi lesz így Zoggal? Hogy lesz övé az aranyérem? 
Julia Donaldson és Axel Scheffler legújabb meséjét ismét Papp Gábor Zsigmond remek fordításában olvashatjuk." Nem múlhat el hónap a szokásos Julia Donaldson-dózisunk nélkül... Bátran állíthatom, hogy a Zog bizton dobogós helyen végzett nálunk az írónő könyvei között rendezett fiktív tetszési versenyben. Miért? Mert humoros. Mert kedves. Mert rímel. Mert itt sem nem elcsépelt karaktereket és sablonos konfliktusokat használ. És mert elfogultak vagyunk. :)

Szerintünk:

5 / 5 pont (kedvenc)

Várszegi Adél: Raptormese. Kolibri, Budapest, 2014.

"Egy barlangban hét kicsi, éhes, álmos, folyton unatkozó és elégedetlen kölyökraptor cseperedik. De egy nap felkerekedik a dinócsalád, hogy dadust találjanak, mert a szülőknek bizony pihenésre van szükségük. No de lesz, aki ügyeljen hét vásott kölyökre?! Az igazi dinórajongók biztosan szeretni fogják Máray Mariann színpompás őshüllőit! Ha pedig egy kis vadócot nevelsz, akkor jó, ha kéznél lesz Várszegi Adél meséje, mikor segítséget hívnál a gyerekeid mellé." - Verses, dinós, színes... szerintem sok dinoszauruszmániás gyermek anyukája és apukája nyúlt már ezért a kiadványért a könyvesboltokban. És vajon jót tették-e? Alapvetően egy érdekes történettel van dolgunk, nem mindennapi főszereplőkkel: a hét kis vásott raptor bizony néha a saját gyerekemet idézi, zajszintben legalábbis. A könyvet szerettük - amíg el nem érkeztünk a végéhez, amely szülők körében valószínűleg elég megosztó lesz, ám a gyerekek világába teljesen belefér.

Szerintünk:

3 / 5 pont (elmegy)

Rotraut Susanne Berner: Misu, a kisnyuszi. Pagony, Budapest, 2015.

"Misunak nehéz napja van, rosszat álmodott, reggel mellé bújik az anyukája. Máskor meg nincs kedve felöltözni, hiába szeretne kimenni hógolyózni. Van, hogy fél az orvostól, de a plüssállatai segítségével erőt gyűjt. Mindig ott van mellett anya és apa, akik válaszolnak a kérdéseire és terelgetik a világ érthetetlen szabályai között. Misu rövid, egyoldalas kis meséi segítenek a legkisebbeknek feldolgozni a mindennapi problémákat." - így szól az ajánló ehhez a valóban nyúlfarknyi történeteket tartalmazó könyvhöz. Engem kilóra megvett a formátum, szeretem a rövid, ámde kerek, lezárt meséket. Ráadásul ezek a történetek mindennapos élethelyzeteket dolgoznak fel, dackorszaktól a ballábbal kelésig, sallangmentesen, bár néhol példabeszéd-szagúan (ezt ugyan csak én érzékelem, Kétéves aligha). A grafikával azonban nem vagyok kibékülve, ezek az emberbe oltott nyulak erősen emlékeztetnek Paulovkin Boglárka kevéssé sikerült mesealakjaira. 

Szerintünk:

4 / 5 pont (jó)

B. Farkas Beáta-Javornicky Nóra: A Tapsi család és barátai. 6ásVadász, Budapest, 2009.

"Róza mama és Füli papa hét tapsifüles nyulacskája szépen cseperedik. Izgágák, érdeklődők, segítőkészek, bátortalanok és önfejűek. Ahány annyiféle. Régi barátait mellé újak is csatlakoznak, jókedvüktől visszhangzik az erdő. Lehet tél, nyár, ősz vagy tavasz, mindig történik valami izgalmas velük. Répaszüret, farsang, családi kirándulás, szánkóverseny színesíti napjaikat, és az új tanítót is megismerik." Hát, ez elég laposra sikerült. A történetek egy része ismerős volt (Tappancs Dani és családja...khmm, a miénk kicsit kisebb, savanyúbb, amúgy magyar narancs módra), másik része unalmas, a harmadik szekcióig el sem jutottunk, mert Kétéves útközben elvesztette minden érdeklődését, így félreraktuk a mesét. Jól példázza a tetszési indexet, hogy azóta sem fejeztük be...

Szerintünk:

2 / 5 pont (gyenge)

Gill Davies: Anna - Egy kislány a farmról. Alexandra, Pécs, ??

"A szerző versei a gyermekkor titkos pillanatait lesik el, s betekintést engednek a farmon felnövő Anna, és bátyja, Jack életébe. Vajon milyen lehet igazából kislánynak lenni? Hogyan nyelje le az ember, ha a bátyja undok vele? Mi jár a fejében, ha szalad, ha játszik, ha fára mászik vagy ha hóembert épít? Gill Davies bűbájos versei a gyermekko titkos pillanatait lesik el, s betekintést engednek a farmon felnövő Anna, és bátyja, Jack életébe. Vannak persze szomorú pillanatok is, ám életük többnyire csupa izgalom a famon élő emberek és állatok között. Valahol mindannyiunk lelke mélyén egy kis Anna lakozik. A gyerekek természetesen osztoznak Anna élményeiben, de a felnőttektől sem állnak messze a kislány érzései". Őszintén szólva, a csodálatos, festményszerű illusztrációk azonnal megfogtak, köszönet Stewart Lees-nek. Bár azonnal fel lehet ismerni a keltezési idejüket, ez cseppet sem von le élvezeti értékükből. Sajnos a szöveg nem sikerült ilyen jóra - nem tudom, hogy a fordítás során veszett ki belőle az a plusz, vagy eleve ott sem volt. Kár érte, Kétéves nagyon szereti, és nem csak a neve miatt tud azonosulni a főszereplővel, de a lefestett helyszínek miatt is, hiszen mi is a nagyváros zajátó távol élünk, igaz, nem ilyen idealizált környezetben.

Szerintünk:

4 / 5 pont (jó)

Maros Krisztina: Egy pöttyös nap. Csimota, Budapest, 2013.

"Sziasztok, Zsófi vagyok. Szemüveget kell hordanom, szemtapasszal. A doktor néni azt mondta: „Így majd a másik szemeddel is jól fogod látni a katica pöttyeit, meg a hangyákat a fű között.” Nagyi pöttyös tapaszt vett nekem, szerinte ez illik a ruhámhoz. Arra gondoltam, hogy reggeli után elindulok, és mindent megkeresek odakint, ami pöttyös. Ez egy igazi pöttyös kirándulás lesz! Elkísértek?" Szeretem Maros Krisztina illusztrációit, így nem volt kérdéses, hogy hazajön velünk a kiadvány, bármilyen nagy is legyen. Mert igen, valljuk be, mivel alapvetően egyfajta bábszínháznak - papírszínháznak készült, nem az a kishátizsákba könnyen elsüllyeszthető méret. De ez adja a báját (esetleg más megközelítésből: baját?) is: ezt a történetet mesélni már-már rituálé, sok előkészülettel és maximális odafigyeléssel.

Szerintünk:

4 / 5 pont (jó)