Babucs Éva: Gondri gazdára talál. Geopen, Budapest, 2015.

"Miközben Gondri elszántan keresi gazdáját, különös kalandokba bonyolódik. Vándorútja során találkozik falánk sünnel, gyanútlan csigával, hatalmas, vajszívű őrkutyával és haragos bácsival, akik újabb meglepetéseket tartogatnak számára. Gondri már nem is reméli, hogy gazdát talál magának, és szörnyű veszélybe sodródik, ám végül minden jóra fordul." Mint utóbb kiderült, ismét sikerült egy sorozat második részéve kezdenünk, talán ezért olvastam értetlenkedve holmi óriástökről, amelyek ehhez a történethez zavaróan semmit nem tett hozzá, de hivatott biztosítani a folytonosságot a részek között. Maga a mese is - egészen értelmetlenül - apróbb szekciókra van osztva, amelyek önmagukban szintén nem állják meg a helyüket - és őszintén szólva, nem is vonultatnak fel nagy cselekményt. Számomra az igazi mélypontot az illusztráció jelentette: a böngészésre csábító, részletes képek nem elég részletesek, a többin viszont túl sok a vizuális "zaj", mindez Bartos Erikásan primitív figurákkal. A meglehetősen félelmetesre sikerült macskákról és sündisznóról is megemlékeznék egy félmondat erejéig... Kétéves viszont többször kérte esti mese gyanánt, így csakis ezért kap kegyelempontokat.

Szerintünk:

2 / 5 pont (gyenge)